Monthly Archives: október 2014

“Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.”- Szent-Györgyi Albert

Általános

Milyen szépen nyomon követhető a ma is regnáló kormány egykori ötleteinek továbbfejlődése. Az az orbáni gondolat ismét új erőre kapott és felszínre tört, amelyik megpróbálja leértékelni a diplomát és már az egyetemi felvételihez vezető középiskolát, a gimnáziumot is. Azzal próbálja magyarázni a munkanélküliséget, hogy a szülők gimnáziumba erőltetik gyermekeiket és egy diploma megszerzésére ösztönzik őket. Fura egy miniszterelnöktől a gondolat, hogy országában minél kevesebb kiművelt fő legyen. A gyermek, a gyermek képességei, sőt vágyai és törekvései a meghatározók abban, hogy mi szeretne lenni és mit szeretne tanulni. Ebben, a céljai elérésében a szülei többnyire támogatják és segítik a gyermeküket, ki ki a maga módján. Előfordul, hogy a szülő már a kiválasztásnál segít, de azt erősen kétlem, hogy egy kiváló képességű, gondolatban már választott hivatás felé haladó gyereket szakmunkásképzőbe kényszerít.

részlet Orbán Viktor beszédéből a Siemens Képzési Központ megnyitásán:

“kedves német vendégeink, a magyarok nyilván tudják, miről beszélek –: miközben hazánkban még ma is 7,5 % körül van a munkanélküliség, addig betöltetlen állások ezreire nincs felvehető szakember. Ez olyan luxus, amit nem engedhetünk meg magunknak, és ez egy olyan hiba, amit ki kell javítanunk. Még nem javítottuk ki, de dolgozunk rajta. A legfontosabb az, hogy megértettük, hogy ezt a hibát csak a szakképzés becsületének helyreállításával lehet kijavítani Magyarországon. Mindennek pedig még az egyszerűbb, mondhatom, könnyebb része, hogy bevezetjük a duális szakképzés rendszerét. A bonyolultabb és nehezebb rész azonban az, hogy mit kezdjünk az elmúlt évtizedek gondolkodásmódjával. Az igazi kérdés az, hogy mikor fogják a szülők belátni, hogy a jó szakma a munkaerőpiacon többet ér az érettséginél és számos diplománál is? Mikor fogjuk megérteni, hogy az országnak nem közepes gimnazistákra, hanem jó szakemberekre van szüksége? Ahhoz tehát, hogy Magyarország végleg és visszacsinálhatatlanul munkába álljon, és így elérjük a teljes foglalkoztatottságot, a magyar gyerekeknek a megfelelő iskolapadba kell beülniük.”

Igen a gyermekeinknek a megfelelő iskolapadokba kell beülniük, a képességeiknek megfelelő iskolapadokba és nem azokba a padokba, amikről felsőbb körökben rendelkeznek. Az iskolát, az oktatást nem lehet a tanuló ifjúság képességeinek és elképzeléseinek figyelembe vétele nélkül változtatni, átalakítani. Lehet egy fiatalt magasabb szint elérésére, tovább tanulásra, többlet erőfeszítésre ösztönözni, de arra nem, hogy ne tanuljon, főleg nem azzal a “mellékes “fenyegetéssel”, hogy ha sokat tanul nem lesz munkája”.

Ez ám a fejlődés, és ha már az összefüggéseket vizsgálom, akkor íme itt a 2011-es hasonló témájú írás.

Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája. – Szent-Györgyi Albert

2011. augusztus 27.

Létezik egy számítógépes technika, vagyis a nagyobb méretű fényképeket először le kell butítani, hogy az ember feltehesse a blogba.

A kormány átvette ezt a technikát, csak éppen nem a nagyméretű képekre alkalmazná és nem a számítástechnikában, hanem egy ország lakosságát szeretné jó előre lebutítani még a gyerekkorban kezdve, akkor amikor a legfogékonyabbak.

Az ifjúság, azaz a gyermekeink a jövő letéteményesei szoktuk mondani patetikusan. Nagyon fontos tehát, hogy milyen példát adunk nekik és hogyan, mire tanítjuk meg őket.

Tanítani, figyelni és nyomon követni a gyermekek értelmének kinyílását és folyamatos tágulását, szomjazásukat a tudásra és tudásvágyukat kielégíteni nagyon nehéz, de az egyik legszebb hivatás.

Kiválasztottam legalább 20 idézetet nagy gondolkodóktól és tanítóktól, de a bőség miatt csak az alábbiakat tartottam meg.

A gyermek feje nem edény, amit  meg kell tölteni, hanem fáklya, amit  lángra kell lobbantani.   /Galilei/

A tanár személye fontosabb,  mint az, amit tanít.   /Karl Menninger/

A tanulás nem felkészülés az  életre, a tanulás maga az élet.   – /John Dewey/

Én  azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani  valamire, amit nem tud, és nagyobb jótétemény sem.   – /Móricz Zsigmond/

Ehhez még hozzáteszem azt, amit szociológiából tanultam, azt hogy a kiemelkedés egyetlen lehetősége bármilyen szegény sorsból és mindenféle nehézségből is egyedül a tanulás.

Ezért aztán nagyon fontos, hogy mit nyújtunk az ifjúságnak, mire és milyen minőségben neveljük a jövő nemzedékét.

Megdöbbenve olvastam a Fidesz kormánynak azt az egészen hihetetlen elképzelését, hogy már a középiskolások körében korlátozni kívánják a létszámot. Vagyis a jövőben kevesebb gyerek fog eljutni már az érettségiig is.

Nem ma olvastam, nem is tegnap, de még máig sem tértem magamhoz. Miféle jövőkép él olyan emberekben, akik úgy gondolják, hogy az eddiginél kevesebb lehetőséget kaphatnak a gyerekek a továbbtanuláshoz.

Minden gyerek egyforma, “egyformának születnek” akkor még egyformán édesek és ártatlanok. A mi feladatunk, felnőtteké, szülőké és tanároké, hogy egyenlő esélyekkel indulhassanak tovább a nagybetűs élet felé.

Már a minimum, azaz az általános iskola elvégzése után jön a korlátozás, Te jobbra, Te balra, Te tanulhatsz tovább, Te nem! Túl korai a vízválasztó!

Vannak olyan gyerekek, akik igazán még csak a középiskolában nyílnak ki, ott válnak sokkal érdeklődőbbé, befogadóbbá és sokkal jobb eredménnyel képesek tanulni, mint még az általános iskolában. Elvegyük tőlük az esélyt? Egy 14 évesen gyengébbre sikeredett kompetencia teszt miatt vágjuk el egy tollvonással a jövőjüket?

Hallottam már sok ésszerűtlen dolgot, de ekkora szörnyűséget még nem!

Ezzel még nincs vége, jön a a tortára még rengeteg hab.

Nem csak a jövő nemzedékét kell lebutítani, de az őket oktató pedagógusokat is. A jövőben nem minden pedagógia feladathoz kell majd diplomás tanár, lesz valami rövidebb és alacsonyabb végzettséget nyújtó képzés is az ifjúságot nevelni óhajtó bátor munkavállalók részére.

Hát kérem szépen így állunk!!!

Nem kell diplomás pedagógus és nem lehet minden gyereknek egyforma esélye a tanulásra.

Ezt bizony álmomban sem gondoltam, mert ehhez képest a mindenféle politikai húzások “gyerekes dolognak” tűnnek. Buta embereket akarnak, birkákat, alattvalókat és ezt a butítást nem lehet elég korán elkezdeni.