Május hava

Általános

Ami az írásban nincs benne: 2004. május 1-én csatlakozott hivatalosan Magyarország az Európai Unióhoz.

Május hava

Május hónapot a termékenység római istennőjéről Maiaról nevezték el.
Népi megfigyelések május hóval kapcsoltban:
– májusi csendes eső, növeli a vetést
– száraz május, száraz esztendő
– ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
– ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
– májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég

A májust a meteorológusok tavaszutóként tartják számon, a régi székely-magyar naptár szerint Ígéret havának nevezik, eleink pedig a Virágzó élet hava elnevezést használták májusra. Eleink május elején a házakra, kerítésekre zöld ágat tűztek, hogy elijesszék a gonosz szellemeket, de a zöld ág – lehetett az bodza vagy gyümölcsfa ága – a lányos házat is jelölhette.

A hónap régi magyar (katolikus) neve Pünkösd hava, a hónap egyik legjelentősebb egyházi ünnepe,  a Pünkösd. Nem kötődik pontos dátumhoz, mert a Húsvétot követő ötvenedik napon ünneplik, mint  a Szentlélek eljövetelét és egyben a katolikus egyház születésnapját.

Pünkösdhöz is tartoznak időjárási babonák. Úgy tartották, ha ezen a napon esik az eső, akkor jó termés várható az évben, vagy ha szép idő van, akkor sok bor lesz az ősszel. A Tisza vidékén Pünkösdkor gyógyító és szépítő erőt tulajdonítottak a víznek, ezért a lányok megfürödtek a folyóban. Pünkösdi hagyományok a pünkösdi király és királyné választása, vagy a pünkösdölés. Ezek a szokások a párválasztásról, udvarlásról, szerelemről szólnak.

Május 1-én a népi hagyomány szerint a szerelmes szívű legények színes szalagokkal feldíszített “májusfát” állítottak  a nekik tetsző leány háza elé és mellé még szerenádot is adtak. A leány az ablakában egy szál gyufa gyújtásával jelezte, hogy észrevette az udvarlást. Ez a szokás sok helyen még ma is él, a májusfa állítás általában a falubeli fiatalok közös táncmulatságával jár együtt.

Május 4. Szent Flórián napja, a katonatiszt vértanú emlékét őrzi. A keresztény hitéért vértanúságot szenvedett és szentté avatott Flórián tulajdonképpen római katonatiszt volt, és Diocletianus császár uralkodása idején Noricumban, a mai Ausztria területén teljesített szolgálatot. A legenda szerint imájával meggátolta egy ház leégését, így lett belőle a tűzoltók patrónusa.
Sok helyen ma is nagy közös, szertartásos tűzgyújtással ünneplik Szt.Flórián napját. Egyes vidékeken ezen a napon nem dolgozhattak sem a pékek, sem a kovácsok.

Május 12. 13. 14. a fagyosszentek Pongrác, Szervác, Bonifác
A magyar néphit és legenda szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért ők haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évről-évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Emiatt régen fagyosszentek előtt nem ültettek sem uborkát, sem paradicsomot. A hiedelemnek még a meteorológusok is hitelt adnak, mert az időjárás megfigyelések szerint ezen a három napon különösen hidegek lehetnek a reggelek. Egyes vidékeken úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis, ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak.

Május 16. Nepomuki Szent János ünnepe. Ő a folyók, a hidak, a hajósok és a vízimolnárok védőszentje, így ezen a napon a  tiszteletére a Duna-menti városokban vízi körmeneteket tartottak.
Baján ez a hagyomány ma is él. Jánoska-eresztésnek hívják a mulatságot. Május 15.-én este a Sugovicába eresztik Nepomuki Szent János zöld ágakkal, lobogókkal, égő fáklyákkal  díszített szobrát. Mohácson pedig a kompot a feldíszített és kivilágított Nepomuki Szent János szoborral úsztatják a révig. A látványos szertartásokat természetesen mindig szabad téri táncos mulatság követi.   

Május 25. Szent Orbán napja. Erről is népi mondások tanúskodnak, „amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz” vagy „ha Orbán nevet, a szőlő sír”. Az Orbán napi hideg leginkább a szőlőnek árthat. Sok helyen ezért a szőlőültetvények közé állítottak szobrot Szent Orbán tiszteletére, körmenetet is tartottak körülötte és óbort ittak a tiszteletére, a jó termés reményében.

Május hónap jellegzetes virágához, az orgonához is fűződnek babonák. Nem szabad fehér orgonát a beteg szobájába tenni, mert az halált hoz. Rossz jel, ha a menyasszony fehér orgonát kap a vőlegénytől, mert akkor felbomlik az eljegyzésük. (Na, ezek azok a babonák, amikben nem szabad hinni.) Gyönyörű virág a dupla fehér orgona!) Egyébként meg sok helyen az orgonát az első szerelem, a szenvedély jelképének tartják, mert hogy május nem utolsó sorban a szerelem hava is.

A legszebben szól május hónapjáról:

Radnóti Miklós: Május

Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s